- Minka, mi leszel, ha nagy leszel?
- Királynő. Vagy szakács. Még nem tudom.

- Anya, apa miért tud mindent?
- Mert ő okos.
- Igen. Meg ügyes, meg szellemes, meg kedves. Mert ő Chuck. A dömper.

- Minka, Te egy igazi dalos pacsirta vagy!
- Anya, Minka miért dalos pacsirta?
- Hát meg egész nap énekelget, mint egy kis dalos pacsirta.
- De hát a dalos pacsirta nem is énekel!!!
- Hát akkor mit csinál?
- Palacsintát süt.

- Anya, én júniusban születtem, Te pedig júliusban. Akkor én előbb születtem, ugye? De akkor Te miért vagy ilyen magas?

Kettesben társasozunk.
- Marci, Te jössz!
- De miért erre megy a kör?

Apa kapcsolgatta a biztosítékokat, amivel megjavult a sütő. Boldog arccal közölte:
- Még jó, hogy van a családban egy villamosmérnök!
- Hooool?

Harangoznak.
- Anya, mi ez?
- Harangoznak a templomban.
- És kik vannak ott, a katonák?
- Nem, a templomban a papok vannak.
- És meg lehet őket simogatni?

Épp védőnői státuszt vett fel rólam. Faggatott és közben 'jegyzetelt'
- Tudsz verdás játékot játszani?
- Igen.
- És ismered a színeket?
- Igen.
- Tudsz írni?
- Igen.
- Nagy a segged?
- Miiiii??? Igen
- Szoktál futni?
- Igen.
- Tudsz palacsintát főzni?
- Nem tudok, mert palacsintát sütni kell.
- Szóval nem tudsz?
- Nem, nem tudok, mert a palacsintát nem főzik, hanem sütik.
- Aha, rendben. Szóval palacsintát nem tudsz főzni, azt sütni szoktad. Felírtam.

- Anya, anya, hukkolok! (csuklott)

- Légyszíves ne piszkáld a kiütéseidet!
- Nem piszkáltam. Csak megsimogattam, hogy gyorsabban gyógyuljanak!

- Anya, ez mi?
- Dugó.
- És hova kell tenni? Oda? (mutat az ablakra)
- Nem, az orrod előtt van üveg, annak a szájára kell tenni.
- És mi van benne? Szilveszter?

- Apa, Te tudsz palacsintát sütni?
- Nem, én nem tudok. Csak anya tud.
- Te nem tudsz???? Akkor Te csak hot-dogot tudsz venni?

- Akkor most csináljunk egy versenyt. Aki előbb elalszik, annak a könyvét olvassuk először ébredés után.
- Az enyémet anya, jó?
- Rendben, akkor aludj el gyorsan, legyél Te az első.
- Jó.
Majd torka szakadtából üvöltve folytatja:
- Hajrá Minka, hajrá Minka!

‎- Hányszor kell még ugyanazt elmondanom?
- Bocsánat anya
- Nem haragszom, de ha elsőre megcsinálnád, nem kéne bocsánatot kérni állandóan.
- De én szeretek bocsánatot kérni, mert én aranyos vagyok.

- Anya, Te hány éves vagy?
- 33.
- Nem igaz, Te 32 vagy!
- Nem Marci, tudod, most volt szilveszter, és azután mindenkinek hozzá kell egyet adni a korához, mert váltott az év. Így aztán én már nem 32, hanem 33 éves vagyok.
- Én meg akkor öt és fél.
- Nem Marci, Te 4 éves voltál, úgyhogy most már lassan mondhatod, hogy 5 éves vagy.
- Nem, anya. Én eddig 4 és fél éves voltam. Aztán volt a szilveszter, úgyhogy most 5 és fél éves vagyok.

- Képzeld Apa, beteg vagyok. Volt itt a doktorbácsi, és azt mondta, összekötő szemem van (azaz kötőhártya-gyulladás)

- Anya, ha hazajön Minka a bölcsiből, én egy tündérbogár leszek. Mindennel játszat majd Minka.
- Nahát, Marci ez igazán kedves Tőled. Még a kocsikkal is játszat?
- Azokkal  nem, mert azok fiúsak, de minden mással igen.

- Nézd Anya, milyen szép lábam van! És még mozog is! És ugrálni is lehet vele!

- Marci, Te egy főnyeremény vagy Nekem!
- Jaj ne már Anya! Én nem vagyok kupa!

Vécén ücsörög, és teli torokból énekel. Amikor elhallgat, benyitok hozzá
- Marci, vége a koncertnek?
- Nem anya, én még koncentrálok!